A Községről - ...:::Dobri község honlapja:::...

Tartalomhoz ugrás

A Községről

Dobri Zala megye délnyugati részében a szlovén határhoz közel fekszik, a Tornyiszentmiklós és Letenye közötti út mentén.
Dobri a Kerka völgyének jellegzetes települése, a Kerka vízgyűjtőjéhez tartozik. Árvizei a területen élőknek régen
(de néha napjainkban is) sok gondot okoztak.
A dél-zalai dombvidék általában gyenge minőségű rossz vízgazdálkodású terület, mindez az egyik oka a táj sokat emlegetett szegénységének. A térség éghajlata nedvesebb és hűvösebb, mint az országos átlag.
A magasabb területek az erdőgazdálkodásra, a völgyek és a lankás területek a nem túl hőigényes növénykultúrák termesztésére alkalmasak. A termelőhelyi adottságok kedvezőek a gombák számára.
A falunak szőlőkultúrája fejlett, főleg rizlinget, saszlát, hárslevelűt termelnek.


Története:

Első említése 1307-ből, valószínűleg a szláv „jó” szóból származik. Más források szerint az első említés 1408-as. A község közepén állt valószínűleg „Dobra vára”, e területet ma is így nevezik. A középkori forrásokból keveset lehet megtudni a faluról. Egy 1578-ból származó forrás szerint a törökök elfoglalták és elpusztították a falut. Vannak feljegyzések arról, hogy a falunak nincs önálló plébániája, Tornyiszentmiklós filiája.
Az 1930-as évekig a lakosság nagy szegénységben élt. Főként szőlővel, állattenyésztéssel foglalkoznak. A közeli olajmezők feltárása következtében sok férfinak sikerült elhelyezkednie az olajiparban. Sok az építő- és vízügyi munkás is. Fiatal férfi alig van mezőgazdaságban. Azonban szőlőhegye csaknem minden gazdának van, borona- vagy fatalpas sövényfalú pincével. A település lélekszáma folyamatosan csökken, jelenleg 158 lakosa van Dobrinak. Az elvándorlás fő oka a munkahelyek alacsony száma, de nem alakultak ki az emberek kényelmét szolgáló intézmények, szolgáltatások sem.
Dobri község, közigazgatásilag a Lovászi közös önkormányzati hivatalhoz tartozik.
Vissza a tartalomhoz